Kollagén szintézis és a C-vitamin

Mi is a kollagén?

A kollagén a szervezet egyik fontos alkotóeleme, minden szervben megtalálható. A kollagén szó görög eredetű, a „cola” ragasztást, a „genno” szülőt jelent. Az elnevezés a szilárdító szerepére utal.

A kollagén egy rendkívül teherbíró, rostos protein, ami fontos alkotóeleme a csontoknak, porcoknak, ínaknak, szalagoknak és egyéb kötőszöveteknek (bőr, köröm, haj). Valójában a kollagén teszi ki a teljes test protein mennyiség 25-35%-át. Mivel a kollagén nem tartalmazza az összes aminosavat (nincs benne triptofán és kevés a ciszteinje is), kategorizálása "inkomplett protein".

A kollagén közismert formájában három spirálisan felcsavarodott aminosav láncból áll. Több tripla hélix (hármas spirál) alkot egy kollagén rostot.

Általában a kollagén rostok több különböző típusú kollagénből épülnek fel: I és III kollagén van a bőrben, II és III kollagén van a porcokban. A kollagének sűrűségét (I, II, III kollagén) a láncok eltérő számú aminosavai határozzák meg. Egyedülálló fizikai tulajdonságai révén az irharétegben található kollagén rostok sűrű hálózata szerkezeti integritást kölcsönöz az egész bőrnek, ez biztosítja a bőr rugalmasságát.

A kollagén szintézise az emberi test egyik fő „gyártó” vállalkozása. A „hírhedt” skorbut betegség során a kollagén-szintézisben következik be zavar, és test lényegében „darabjaira esik szét”. Kollagén hiányában elsorvadnak a porcok, az ínszalagok, az inak, a csontok, a bőr, az íny, meglazulnak és kiesnek a fogak. A szervezet fokozatosan leépül.

A szervezetben a kollagént a fibroblaszt sejtek állítják elő. Első lépésben a kollagén előanyaga a prokollagén jön létre, glicinből és prolinból mint fő komponensekből. A C-vitamin már a prokollagén képződésben fontos szerepet játszik. Egy kísérletben emberi kötőszövet-sejteket hosszabb időn keresztül C-vitaminnal „táplálva” a kollagén szintézis úgy nőtt nyolcszorosára, hogy közben a többi fehérje szintézisében nem következett be változás. (Boyera N, Galey I, Bernard BA.: Effect of vitamin C and its derivatives on collagen synthesis and cross-linking by normal human fibroblasts. Int J Cosmet Sci. 1998 Jun;20(3):151-8. doi: 10.1046/j.1467-2494.1998.171747.x.) A megfelelő C-vitamin ellátottság tehát szükséges feltétele az egészséges kollagén-termelésnek.

A 25. életév után a szervezet veszít a természetes kollagén újratermelés képességéből, ami 50-60 éves korban nagyon alacsony szintre esik vissza. Megjelennek a ráncok, a cellulit, a bőrszárazság, a köröm és a haj mattá válik, elkezdődik az elkerülhetetlen öregedés folyamata.

Az öregedés elkerülhetetlen, arra viszont semmi szükség, hogy dohányzással még fel is gyorsítsuk azt. Köztudomású, hogy dohányzás nemcsak a belső szerveinket károsítja súlyosan, de a bőrt is öregebbé teszi. Az erős dohányosok jellemzően 5-10 évvel idősebbnek néznek ki kortársaiknál.  Egy 1985-ben készült tanulmány egy új fogalommal állt elő: smoker’s face. Ez a fogalom meghatározza a dohányosok arcán lévő bőr állapotát. Egy dohányos arca, akár néhány év cigizés után is ráncos, szikár, szürke lehet.

Erős és folyamatos dohányzás hatására a sejtek és a szövetek öregedése felgyorsulhat, a bőr a sejtképződés lelassulása következtében petyhüdté válik, kiszárad, és nehezebben védi ki a külső káros hatásokat. Mivel nem termel elegendő kollagént, hamarabb is kezd ráncosodni.

A dohányzás bőrre nézve legismertebb káros mellékhatása a vérerek szűkítése. Ha jó a bőr vérellátottsága, akkor a bőrünk kívülről egészségesnek, üdének, élettelinek látszik, könnyen jut oxigénhez, a külső rétegekig is eljutnak a vitaminok és az ásványi anyagok. Ha viszont ezek az eleve sem túl vastag hajszálerek még szűkebbek lesznek, annál kisebb lesz az áthaladó vér mennyisége, annál kevesebb friss vér tud eljutni a szövetekhez, így annál több lesz a pangó, bomlástermékekkel telített, vénás vér. Ehhez hozzájárul még a dohányfüstben levő szén-monoxid, ami kiszorítja az oxigén egy részét a vérből, így a bőrhöz még kevesebb éltető oxigén jut el.

A dohányzás más csatornán keresztül is károsítja a kötőszöveteket. Arról már volt szó, hogy a kollagén rostok előállításához a szervezetnek szüksége van a C-vitaminra. A cigarettában lévő káros anyagok megkötik a C-vitamint, így nem jut elég a szervezetnek, ennek következtében a kollagén rostok szintézise csökken. A kollagén rostok vizet kötnek meg, ez a képességük a bőr feszességének megtartásában játszik szerepet. Ha a kollagén rostok száma csökken vagy “hibás” rostok jönnek létre, nem tud a bőr megfelelő mennyiségű vizet megtartani, aminek következtében petyhüdtté, megereszkedetté válik a test teljes területén. Az arc elveszíti kontúrját, így optikailag is öregszik.



Vital témájú írások

Szabad gyökök – az emberi szervezet „bajkeverői”
Szabad gyökök – az emberi szervezet „bajkeverői”

2019 június 17 3 perc olvasás

A környezet, amiben élünk és a stressz, aminek nap, mint nap ki vagyunk téve, komoly kihívás elé állítja az immunrendszerünket.
Tovább
Milyen fehérjét fogyasszunk?
Milyen fehérjét fogyasszunk?

2019 június 17 2 perc olvasás

Manapság már nem az a probléma, hogy jó minőségű fehérjét találjunk magunknak a boltok polcain, hanem inkább az, hogy melyiket válasszuk sokféle közül.

Tovább
D-vitamin - 10-szer többet!
D-vitamin - 10-szer többet!

2019 június 17 3 perc olvasás

A legújabb kutatások arra mutatnak rá, hogy a D-vitamin messze nem csupán a csontok egészségéhez járul hozzá.

Tovább
Köszönjük, hogy csatlakoztál hozzánk! Hamarosan kapsz egy e-mailt a feliratkozásod megerősítéséhez. Kérjük, kattints az e-mailben található linkre.