„Gondold meg, és igyál” - Hidratáció

Télen, és 15 fok alatt is van helye a hidratálásnak, és a folyadékvesztést megelőző praktikáknak. A megfelelő technikai ruházatok, a megfelelő helyen, és a megfelelő tempóban történő hő, és páraleadási képességük miatt csökkenthetik a szervezet folyadék-veszteségét.

  • Ugyanez mondható el a 21 fok fölötti hőmérsékletről. A megfelelő sportruházat, és a külső vizes hűtés, a bőrfelület folyamatos nedvesítése, növeli a hővesztést, és csökkenti a szervezet elekrolit- és folyadékveszteségét.
  • 27 fokon közel háromszorosára nő a folyadékveszteség 21 fokhoz képest. 27 fok fölött nem nő tovább folyadékveszteségünk sebessége, ezért a szervezet túlmelegedését is másképp kell csökkenteni (de alatta is ezt a módszert kellett volna követni).
  • A helyesen megválasztott edzésidőpont esetén sem vagyunk kénytelenek belső erőforrásból, feleslegesen pufferelni, hogy fenntartsuk a szervezet működési környezetét. Így képesek leszünk növelni a szervezet leadott teljesítményét, és csökkenteni a regenerációs idejét.
  • Az edzés előtti maximális feltöltöttséget kell elérni, mert edzés közben többnyire nem tudjuk megakadályozni, hogy a szervezet ne veszítsen több folyadékot, mint amit fel tud venni, ráadásul gyengébb minőségben.

A dehidratáció közvetlen következményei

A szervezet 60 %-át víz alkotja férfiaknál, nőknél – a nagyobb testzsír miatt -, 50-55%. A gyerekeknél - leginkább a csecsemőknél - ez felmehet 70 %-ra is. A szervezet a vitális/centrális területek folyadék-egyensúlyához lehetőleg nem nyúl, mert az gyorsan a teljesítmény csökkenéséhez, extrém esetben pedig halálhoz vezet. Ezért a perifériáktól: bőr, izom, ízületek stb. vonja el a folyadékveszteség túlnyomó többségét.

Egyszerű számítás miatt vegyünk egy 100 kg-os férfit, akit 60 liter víz alkot. A jól mobilizálható sejtközi térben 33%-nyi vizet tárolunk – ezek elsősorban a testnedvek az izomban, ízületi folyadék, vér - ez kb. 20 liternyi vitális nedű. Ennek egy része - 5 liter a vérünk - a véredényekben áramlik. Marad az a 15 liternyi testnedv, ami nagyjából a perifériák folyadékháztartását képezi. Így a folyadékhiány lokálisan az izmok sejtközötti terében három liter folyadék-hiány esetén bőven 10%-os de akár tizenöt százalék közeli hiánnyal is számolhatunk egyes esetekben. Ilyenkor az izomzatban megváltozik a pH érték, aztán a vér sűrűsége is, így a kapillárisokban keletkező nagyobb áramlási ellenállás miatt, az O2-CO2 csere, az anyagcsere sebessége drasztikusan romlik, és a szív is nagyobb, és felesleges többletterhelésnek van kitéve. Ezt így látva éreznünk kell, hogy milyen kárt okozunk egy egyszerű folyadék-hiánnyal! (…, és még a szárazon futások miatti ízületi kopásokról nem is beszéltünk…)

Persze a szervezet is kompenzál úgy, hogy a 66%-ot kitevő, még fontosabb sejten belüli vízháztartásból is elkezdünk kiáramoltatni folyadékot, és persze a mag – a core- is kisebb részben „besegít”. Csakhogy ezek visszatöltése egy még hosszabb, nehézkesebb folyamat. Ezért van az, hogy kaja nélkül sokáig, folyadék nélkül csak pár napig tudunk túlélni.

Így kimondhatjuk, hogy a legalapvetőbb előfeltétel sportolásnál – mint ahogy az autónál is meg kell legyen a hűtőfolyadék korrekt szintje -, a teljeskörű feltöltöttség. És ehhez a legalkalmasabb eszközünk, izotóniás folyadék fogyasztása.

Következtetés és jótanács

Tehát minden alkotórész fontos –, hiszen nélkülük nem működik tökéletesen a szervezet -, de a legnagyobb, fontossággal bíró elem a víz. Nem véletlen, hogy az összetétele arra az óceánra emlékeztet bennünket, amiből „kimásztunk”. Ezt az összetételt őrizgetjük év százmilliók óta, és a mi feladatunk ezt fenntartani, a szervezet hatékony működése érdekében. Nehogy valaki azt higgye, hogy a folyadékhiányt meg lehet szokni, mert ez csak a micsurini-elvek szerint igaz. Ne akarjuk az evolúció 1 milliárd évét, pár év alatt átírni, mert nem fog sikerülni!


Köszönjük, hogy csatlakoztál hozzánk! Hamarosan kapsz egy e-mailt a feliratkozásod megerősítéséhez. Kérjük, kattints az e-mailben található linkre.